The Big Bang Theory 

Ezt a sorozatot már évek óta nézem és számomra megunhatatlan. Eléggé kevés vígjátékot nézek, mert szerintem manapság elég ritka, ha olyat gyártanak, amiben nem száz éves, már eléggé elavult és klisékké vált vicceket lőnek el, de ez a műsor mindig tud újat mutatni. Már csak Sheldon miatt is megéri nézni, egyszerűen imádom. 

Baby Daddy 

A sorozat, amit akkor nézek, ha nevetni szeretnék és már a fentébb említett TBBT összes epizódját megtekintettem. Utoljára talán télen néztem, az új évadba bele se kezdtem, mégis imádom. A színészek játéka, a történet, mind - mind része egy olyan műsornak, amit csak elég nézni... Imádom. 

Glee 

Az egyetlen sorotat, amiről, ha kiderül, hogy folyamatosan követem, azonnal magyarázkodni kezdek. Ameddig az első két - három évadnál tartottam, nem volt így, bőszen ajánlottam minden ismerősömnek, folyamatosan cikkeket olvastam a műsorról, meg történeteket kerestem és a zenéiket hallgattam a nap minden órájában. Csakhogy, mint kiderült, minden csoda három napig évadig tart. Gyorsan tönkretették a kedvenc karaktereimet azért, hogy egy - egy epizód erejéig legyen valami történet, aztán valahogy feledésbe merültek ezek. Már ott tartunk, hogy vegyes érzelmekkel várom a hatodik és egyben utolsó évadot, nem tudom mi lenne a jobb, most befejezni és abban a hitben élni, hogy jó volt ez a sorozat, vagy tovább gyötörni magam, csak azért, mert talán a fejükhöz kaptak az írók a siralmas nézettséget látván. Viszont 99%, hogy nézni fogom, mindezek ellenére. Mert túl gyenge vagyok ahhoz, hogy abbahagyjam. 

Ahelyett, hogy sűrűn köpködném a szavakat, hogy sajnálom a kihívásos elmaradásomat, máris nekiveselkedem a pótlásnak. 

Stiles & Scott (Teen Wolf)

Oké, ezt nem tudom megmagyarázni, mert ez egy természetes folyamat. Stiles és Scott számomra azt a barátságot képviseli, ami (valami miatt az én világomban) csak a fiúk között jöhet létre. Ezt sem tudom megindokolni, hogy miért. A legjobb barátok, őket nem lehet különszedni, csak egy lapon lehet említeni őket. Ahogyan senki sem szedi szét a Rómeó és Júlia párost, ami a lehető legrosszabb példa, mert ők egy párt alkotnak, de ez jutott hirtelen eszembe. 

Joey & Chandler (Friends) 

Ez a barátság annyi hétköznapi drámát élt meg, hogy képtelenség nem szeretni a Joey és Chandler párost. A viccek, a párkapcsolatok, a szárnyasok, mind egy olyan momentumai ennek a nagyszerű testvériségnek, amiket annyi év után se tudok elfelejteni. 

Sheldon & Lenoard (The Big Bang Theory)

A legnemhétköznapibb barátság (igen, a három pontból ennél használom ezt a kifejezést). Egyszerűen imádom a jeleneteiket, ahogyan egymással kapcsolatban állnak, a mód, ahogyan mindent megtesznek a másikért, amire csak képesek (Lenoard esetében, hogy eltűri Sheldont - ezt nem hagyhattam ki). Ezt a párost nem hagyhattam le a listámról, szerves eleme a sorozatfüggőségemnek és hihetetlen jókat lehet rajtuk kacagni. 

Reign

Ezt a sorozatot nem az elejétől kezdve nézem, de azonnal beleszerettem. Talán azért, mert más, mint a többi... Tele van jó, izgalmas karakterekkel, ármánnyal, szerelemmel, barátokkal és tényleg megunhatatlan drámai szálakkal fűszerezik meg az uralkodók életét, ami számomra még hitelesek is. Alig várom az őszt a második évad miatt és remélem, hosszú életű lesz a sorozat, Mary pedig még sokáig fog uralkodni.

Glee

Nem hiszem el, hogy ezt a sorozatot is még mindig nézem. Ősszel kattantam rá és a szünet alatt ledaráltam a négy évadot, majd folyamatosan követtem az ötödiket, jövőre pedig a hatodik és egyben utolsót fogom majd hétről - hétre követni. Ez a sorozat szerelem volt első látásra, hiszen az összes karakter a szívemhez nőtt, már néhány epizód megtekintése után, a dalok, a történet... Mind annyira különlegessé, varázslatossá tette a Glee - t, hogy nem volt menekvés, csak a rajongás volt az opciók között. Aztán, jött a negyedik, majd az ötödik évad és szépen lassan már csak a "nézzük meg akkor a régi nagy kedvencemet" lett a reakcióm, ha jöttek az új részek. Azt hiszem a színészek csodálatos játéka (Lea Michelle reakciói zseniálisak!) tesz még mindig nézhetővé a sorozatot számomra. 

Game of Thrones 

A sorozat, amit vagy folyamatosan nézel, vagy pedig elbújhatsz. Imádom, szeretem az egész világát, de mivel igen kevés részből áll egy évad, jobb szeretném egyszerre bedarálni, mint minden részért izgulni külön - külön. Azonban hamar rá kellett jönnöm, ezt ennél a sorozatnál nem tehetem meg, mert a csapból is GOT spoiler folyik. Tényleg, azt hinné az ember, milyen ártalmatlan dolog késő délután felnézni mondjuk Facebook - ra, erre bumm, spoiler a javából. 

A nyaramat ismételten az unalom jellemzi, nincs ez másképp az utolsó napokban sem. Kivéve a holnapot és a jövőhét keddet. Ha kivételesen történik majd valami, amiről beszámolhatnék, többet találtok majd a kihívás teljesítésénél, addig viszont marad ez. Egyébként nem is unatkozom, csak éppenséggel semmi sem történik velem. A semmit is élvezem. 

Friends 

Oké, ezt a sorozatot minden évben sikerül ledarálnom, eddig nem sikerült megunnom és szerintem a nyár kibírhatatlan lenne Jóbarátok nélkül. Számomra soha nem lesz még egy olyan vígjáték sorozat, mint ez, ez megismételhetetlen élmény marad számomra örökre. Chandler poénjai, Phoebe büdös macskája, Ross és Rachel drámája, Monica tisztaságmániája... Az egész úgy tökéletes, ahogy van, kétség sem fér hozzá. 

Gilmore Girls 

Ez a sorozat a mai napig meghatározza az életemet, a személyiségemet, és ez kicsit sem túlzás. A sorozat nézése közben szerettem meg a kávét (hiszen kulcsfontosságú a Gilmore lányok életében), kisebb koromban mindig arról ábrándoztam, hogy én vagyok Rory (szerintem azért, mert könyvmoly) és még sorolhatnám. Luke morcossága, Sookie szétszórtsága, Lorelai kávérajongása, mind - mind segítettek abban, hogy ma ilyen legyek. Ami nem is tudom milyen is pontosan, de a lényeg, hogy a személyiségem egy részét nekik köszönhetem, akarva, vagy akaratlanul, de alakítgatták a jellememet. Éppen ezért szeretem minden évben ledarálni ezt a sorozatot és sajnálom, hogy a magyar címe (Szívek szállodája) az elején elriasztott és sose sikerült vele megbékélnem, de tény, hogy már az első tíz perc kárpótolt.