2. nap: Megunhatatlan sorozatok
A nyaramat ismételten az unalom jellemzi, nincs ez másképp az utolsó napokban sem. Kivéve a holnapot és a jövőhét keddet. Ha kivételesen történik majd valami, amiről beszámolhatnék, többet találtok majd a kihívás teljesítésénél, addig viszont marad ez. Egyébként nem is unatkozom, csak éppenséggel semmi sem történik velem. A semmit is élvezem.
Friends
Oké, ezt a sorozatot minden évben sikerül ledarálnom, eddig nem sikerült megunnom és szerintem a nyár kibírhatatlan lenne Jóbarátok nélkül. Számomra soha nem lesz még egy olyan vígjáték sorozat, mint ez, ez megismételhetetlen élmény marad számomra örökre. Chandler poénjai, Phoebe büdös macskája, Ross és Rachel drámája, Monica tisztaságmániája... Az egész úgy tökéletes, ahogy van, kétség sem fér hozzá.
Gilmore Girls
Ez a sorozat a mai napig meghatározza az életemet, a személyiségemet, és ez kicsit sem túlzás. A sorozat nézése közben szerettem meg a kávét (hiszen kulcsfontosságú a Gilmore lányok életében), kisebb koromban mindig arról ábrándoztam, hogy én vagyok Rory (szerintem azért, mert könyvmoly) és még sorolhatnám. Luke morcossága, Sookie szétszórtsága, Lorelai kávérajongása, mind - mind segítettek abban, hogy ma ilyen legyek. Ami nem is tudom milyen is pontosan, de a lényeg, hogy a személyiségem egy részét nekik köszönhetem, akarva, vagy akaratlanul, de alakítgatták a jellememet. Éppen ezért szeretem minden évben ledarálni ezt a sorozatot és sajnálom, hogy a magyar címe (Szívek szállodája) az elején elriasztott és sose sikerült vele megbékélnem, de tény, hogy már az első tíz perc kárpótolt.
|
A szívemből szóltál most ezzel a bejegyzéssel. Fiatalkorom (mert mostmár hivatalosan is hívhatom magamat öregnek) két meghatározó sorozata volt a Jóbarátok és a Szívek Szállodája is, amiket a mai napig képes vagyok megnézni annak ellenére, hogy már ezerszer láttam őket :D
El is felejtettem, hogy már ilyen öregek vagyunk. Emlékszel még a régi szép időkre...? :D Egyébként örülök, hogy tetszett a bejegyzés, annak meg pláne, hogy egyezik a véleményünk. :)